Variance Guild Wars 2 info blog

Prológus

Történetünk Adelbern király birodalmában, a dicső Ascalonban kezdődik, abban az időben, mikor a birodalmat csörgedező patakok és szökellő szarvasok járták. Ám nem csak béke és boldogság honolt az országban, hanem félelem és rettegés is: északról a charrok végtelen hada tört előre, hogy visszafoglalja otthonát, Ascalont, és kiűzze az embereket Tyriából. Ebben a kétségbeesett időben Adelbern hősökért kiáltott.

A kétségbeesett birodalom

A charrok által megidézett, iszonyú és félelmetes mágia, “A Perzselés” [The Searing] évszázadokra megváltoztatta Ascalont és a népét. A Perzselés során tűzcsóvák és kristályok zuhantak az égből Ascalon gyönyörű vidékére, mindent néptelen pusztasággá változtatva. Ascalon királya, Adelbern úgy gondolta, a birodalom kitarthat a charrokkal szemben a Nagy Északi Falra [The Great Northern Wall] támaszkodva, azonban fia, Rurik herceg nem értett vele egyet. A herceg úgy gondolta, népe és hazája számára a legjobb védekezés a támadás.

A király állítása megbukott, mikor bátor harcosok csoportja északra nyomult, hogy megfigyeljék a portyázó charrok mozgását, és egy újabb előretörő hordára akadtak, akik áttörték a Falat. Ascalon ereje megbomlott, a harc vérengzésbe és káoszba fordult, az emberek kénytelenek voltak visszavonulni Ranik Erődbe [Fort Ranik]. Ám bátor hősök egy csapata az éj leple alatt előre vonult, charr portyákat el-elkerülve megölték a megszállók parancsnokát.

A charrok visszavonulásuk során rengeteg foglyot ejtettek, amit Rurik herceg nem tudott tétlenül nézni, ezért eldöntötte, hogy felszabadítja a foglyokat. Surmia romjai [Ruins of Surmia] közelében számos foglyot szabadított fel a charrok megfutamítóival, a hősökkel. A charrokat üldözve, a herceg megtalálta a legendás kürt, a Viharhívó [Stormcaller] egy darabját.

A herceg és a hősök visszasiettek Rinbe, Ascalon fővárosába, ahol egy másik charr sereg mindent elpusztított és felégetett. A Viharhívó segítségével a hősök és a herceg megakadályozták a vérengzést és megmentették a várost. Ám a győzelem rövid volt, ugyanis a herceg és a király vitába szállt egymással. Rurik könyörgött az apjának, hogy fogadja el Kryta segítségét a charrokkal szemben, látva az ellenfél mérhetetlen erejét. Meg volt győződve róla, hogy egész Ascalonnak vissza kell vonulnia, hogy felkészülhessen. Azonban apja, a király, saját sérelmei és arroganciája miatt nem fogadta el fia tanácsát és száműzte az országból.

A hosszú út kezdete

Rurik herceg elhatározta, hogy elhagyja Ascalont és Krytába utazik, egy charrmentes hazába. Azok az ascaloniak, akik hittek a hercegükben, csatlakoztak Rurikhoz és a hősökhöz, ám az út Krytába nem volt olyan egyszerű, mint hitték. A két nemzet között egy hatalmas hegylánc, a Borzoncsúcsok húzódnak [Shiverpeak Mountains].

A Borzoncsúcsok a törpök hazája, és az ascaloniak a legalkalmatlanabb pillanatban érkeztek. Két törp csoport, a Deldrimor és az újonnan alakult frakció, a Kőorom között polgárháború dúl. A vendégszerető és hagyományőrző Deldrimor törpökkel szemben a Kőorom az összes idegent ki akarja űzni a hegyekből, és úgy hiszik, ők állnak minden faj fölött.

Ez nem jelent jót az ascaloni menekültek számára, ugyanis a kőormiak mindent megtesznek, hogy megakadályozzák az átkelésüket. A Borliss Átkelőn [Borlis Pass] és a Fagykapun [the Frost Gate] áthaladva, a hősöknek meg kell tisztítaniuk az  Kőorom törpökkel elárasztott völgyeket és hegyláncokat, hogy a menekültek nyugodtan átjuthassanak a hegyeken. Ám mindennek meg van a maga ára: Rurik herceg a Fagykapu küszöbén kilehelte életét, ő sosem érhette el Krytát, de utolsó parancsára a hősök átvezették a menekülteket a kapun, a bizonytalan jövő felé.

Új otthon, új kihívások

Oroszlánív

Krytába érkezéskor a hősök megtudták, hogy élőholtak árasztották el a nyugati országot, amit egy bizonyos Holt úr [Lich Lord] irányít. Miután a hősök segítettek a Fehér Lepelnek [White Mantle] visszaverni egy újabb támadást, a Lepel kitörő örömmel fogadta az ascaloniakat, sőt egy telepet is létesítettek számukra északra a fővárosuktól, Oroszlánívtől [Lion's Arch]. Ezzel egy időben, a Lepel besorozta a hősöket az élőholtakkal szemben folytatott csatában.

Épp az élőholt csapatok mozgásait térképezték a hősök, amikor egy nagyobb élőhalott csoport megrohamozta a Kímélet Templomát [Temple of Tolerance], ahol Vallató Dorian [Confessor Dorian] állomásozott, a Lepel vezetője. Miután a hősök megmentették a Vallatót, megbízatást kaptak, hogy keressék meg Dinast, a Lepel írnokát, aki Orr Jogarát [Scepter of Orr] őrzi, mielőtt az élőholtak találnának rá.

Jutalmul, a hősök felvételt nyertek a Fehér Lepel tagjai közé, és első feladatukként rájuk bízták a Kiválasztottak Tesztjét [Test of the Chosen], aminek keretében meg kellett találniuk a Kiválasztottakat [Chosen] az Istenség-öbölben [Divinity Coast]. A Kiválasztottakról úgy tartották, hogy az igazlátással [true sight] bírnak, és ezeket az embereket egyedül Janthir Szeme [Eye of Janthir] fedheti fel. Minden évben új Kiválasztottakat keresnek, akiket a Szem választ ki, és elvezetik őket a Látatlan Templomába [Temple of the Unseen], ahol a Nagymesterek [Grand Masters] kiképezték őket. Ám a Kiválasztottak csoportját útközben egy kis, lázadó csoport, a Ragyogó Penge [Shining Blade] elrabolta.

Vadászból lett üldözött

A Fehér Lepel megkérte a hősöket, hogy menjenek el a Maguuma Dzsungelbe [Maguuma Jungle], hogy visszahozzák a Kiválasztottakat és igazságot szolgáltassanak a Ragyogó Penge fölött. A hősök napokon át üldözték a Ragyogó Pengét, míg el nem érték a Vadonnak [the Wilds] nevezett területet, ahol végre megtudták, miképp utaznak a Penge tagjai a dzsungelben, indahidakat [ vine bridges] használva. Ezzel a módszerrel, végre a hősök is felvették a sebességet és utol is érték a menekülő csoportot. Mikor szembekerültek velük, a hősök megtudták, hogy a Ragyogó Penge azért rabolta el őket, hogy megmentsék a Lepel karmai közül. Ám későn derült fény az igazságra, a hősök már át is adták a Lepelnek a Kiválasztottakat.

Hablion levágja a Kiválasztottakat

Bizonyítékul, a hősök Vérkő-lápba [Bloodstone Fen] utaztak, hogy rájöjjenek, mégis mire készül a Fehér Lepel. A lápban felfedezték, hogy a Lepel hidegvérrel megöli a Kiválasztottakat, hogy uraikat, a Látatlanokat [Unsees Ones] szolgálják. Ezt követően a hősök bosszúból megölték a Fehér Lepel egyik kimagasló vezetőjét, Habliont, az egyik Bírát.

Hablion halálával és valós ténykedésük leleplezésével, a Fehér Lepel mindent megtett, hogy elpusztítsa a Ragyogó Pengét és az árulóknak kikiáltott hősöket. De a legaggasztóbb az, hogy úgy tűnik a Ragyogó Penge egyik ügynöke titkos információkat nyújt át a Lepelnek. Eközben Evennia, a Ragyogó Penge vezetője, tudomást szerzett egy mágikus portálról, ami a Sarkifény Tisztáson [Aurora Glade] található, és a druidák elhagyatott településébe, Denraviba vezet. A Ragyogó Penge ezt a megerősített helyszínt használta arra, hogy szembenézzen a Fehér Lepellel.

Az új erőd megerősítését követően, a Ragyogó Penge szövetségesek keresésébe kezdett. Khilbron vezír [Vizier Khilbron] támogatta ügyüket, a Lepel féltve őrzött ereklyéjét, Orr Pálcáját kérte. A Jogart egy beépített Penge ügynökön, Dinason keresztül szerezték meg. Sajnos a Jogar szállítása közben fény derült az igazságra, az áruló Markis, a Penge belső tanácsában lapult egész végig, így minden lépésről tudomást szerzett. A hősök sikeresen átadták a Jogart Khilbronnak, de a Fehér Lepel szétverte a Ragyogó Pengét.

A dicsőség nyomában

Khilbron vezír azt javasolta a hősöknek, hogy menjenek a Kristály Sivatagba [Crystal Desert] és igyekezzenek Felemelkedetté [Ascended] válni (Tyria isteneinek figyelmét és áldását elnyerni). Khilbron úgy hitte, csak a Felemelkedés árán vehetik fel a hősök a küzdelmet a Lepel erejének forrásával, a Látatlanokkal.

A Sivatagban kevés ascaloni vagy krytai, ám annál több elfeledett, halott nemzet él. Turai Ossa szelleme segíti a hősöket Felemelkedetté válni:

• Elona határában [Elona Reach (magyar megfelelőt nem találtam rá - zhorak)] a játékosok összegyűjtötték a Látomás Kristályokat, hogy az istenek figyelmét elnyerjék.
• A Kétségbeesés dűnéiben a hősök segítettek elfoglalni Pellentia trónusát [Throne of Pellentia] és a Felemelkedés templomát [Temple of Ascension].
• Szomjas folyónál a hősök hat Elfeledettet [Forgottens] (a sivatag kígyószerű lakói) győztek le, hogy bizonyítsák rátermettségüket.

Miután teljesítették a három feladatot, már csak egy maradt hátra: megküzdeni az Alakváltóval [Doppelganger]. Az utolsó feladat teljesítése után a hősök lehetőséget kaptak, hogy találkozzanak Glinttel, a sárkányprófétával. Glint felfedi előttük a Lángkereső Próféciák történetét, ami róluk szól. A hősök meg tudják, ők az igazi Kiválasztottak, akik megszabadíthatják Tyriát a Látatlanoktól. Ezenfelül elmesélte Markis tetteit és elmondta, hogy a Látatlanok nem istenek, csupán egy erőteljes faj, a mursaat. Ezután Glint a Borzoncsúcsok déli lábához küldte a hősöket, hogy szembenézzenek a Lepellel és megmentsék azt, ami a Ragyogó Pengéből maradt.

A küzdelem folytatódik

Dél-Borzoncsúcsokban, a hősök először kiszabadították Evenniát a Lepel karmai közül, akit a Bánat Jégbarlangjában [Ice Caves of Sorrow] tartottak fogva. Ráadásul, a saját bőrükön kellett megtapasztalniuk a mursaat hihetetlen erejét, a lélekgyötrést [spectral agony], ami ellen sehogy sem tudtak védekezni. Evennia és a Deldrimor törpök elmondták, hogy a hősöknek fel kell keresniük egy ősi lényt, akit Látnok [Seer] néven ismertek, és mélyen a hegyláncok között rejtőzött. A legendák úgy tartják, hogy a Látnok immúnis a mursaatok lélekgyötrése ellen. A hősök rá is bukkantak a Látnokra Moladune Vasbányáiban [Irone Mines of Moladune], aki támogatta ügyüket és átadta nekik a titkát. A Látnok titkával végre fel tudták venni a küzdelmet a mursaattal szemben, és Markist is megölték árulásáért.

Ám a győzelem nem tartott sokáig, ugyanis Viharváradot [Thunderhead Keep] elfoglalták a Kőorom törpök, ráadásul a Lepel és a mursaatok egyesített ereje is megindult. A hősök Vaspöröly Jalis királlyal karöltve végigküzdötték magukat a városon, kiűzték a kőormiakat és felszámolták a Lepel csapatait, ráadásul Vallató Doriant is legyőzték. A csata végén Khilbron ismét megjelent, hogy elmondja a hősöknek, a harc nem ért véget. Utolsó lépésként a Tűzgyűrű-szigetekre [Ring of Fire Island Chain] kellett utazniuk, hogy legyőzzék a mursaatokat és elszabadítsák az egyetlen fegyvert, ami elpusztíthatja őket.

Az utolsó harc

Komalie Ajtaja

Amint a hősök megérkeztek a szigetre, rájöttek, hogy a mursaatok mindent megtesznek, hogy távol tartsák őket Komalie Ajtajától [Door of Komalie], ahova a titkos fegyvert elzárták.

A törpök segítségével a hősök átverekedték magukat a mursaat előőrsön és elérték erődjüket, amit a sziget legnagyobb vulkánjára, Abaddon Szájára [Abaddon's Mouth] telepítettek. Amint eljutottak a Szájhoz, a hősök feltörték Komalie Ajtaját, és elszabadították Tyria veszedelmét: a titánokat. A hősöknek rá kellett ébredniük, hogy elárulták őket.

Az ajtón túlról félelmetes szörnyek, a titánok özönlöttek át. Orr Jogarának segítségével Khilbron képes volt irányítani a szörnyeket, ám felfedte, hogy ő valójában a Holtúr. Arra használta a hősöket, hogy megszerezzék neki a Jogart és eleresszék a Titánokat, akik segítségével egész Tyriát uralhatja. Azonban a hősök gátat szabtak terveinek, megölték a Holturat és Komalie Ajtaja ismét bezárult.

Epilógus

A Lich nagyúr irányítása nélkül, a titánok az emberi civilizáció pusztulására törekedtek. Hatalmas hadseregeket mozgósítottak Tyria nagyvárosaihoz. Glint segítségével, a hősök kiűzték a titánokat Tyriából, kezdve Denravitól, át Droknar Kohóján [Droknar's Forge], egészen Ascalon Városáig [Ascalon City]. Egy kis szerencsének és készségeiknek hála a titán seregeket felszámolták a hősök. Glint azt javasolta, használják ki ezt a pillanatot, hogy felszámolják a titánokat, akik mélyen a charr területeken rejtőznek, Ascalonban, a Faltól északra. Az út hosszú volt, de a hősök végigküzdötték magukat a charrokon, és végül pontot tettnek a titánok fenyegetésére.