Variance Guild Wars 2 info blog

K: Milyen tempóban nő fel egy charr, hány éves korukban tekintik őket felnőttnek, és mikor lépnek be a seregbe?

Jeff Grubb: A charrok nagyjából az emberekkel párhuzamosan fejlődnek, bár a seregben sokkal fiatalabb koruktól szerepet kapnak. Mihelyt egy kölyök átesett a rostáláson [weaning], rögtön bekerül egy fahrarba, hasonló korú kölykökből szervezett csapatba, egy idősebb charr irányítása alatt, aki úgy bánik velük, mintha máris egy katonai egység lennének. Ez a fahrar a kölykök első hadifalkája [warband], az itt szövődött kapcsolatok felnőtt életükre is áthúzódnak. Nincs meghatározott pillanata a felnőttségnek, a fahrarok többsége onnantól számít felnőttnek, amikor már felnőtt  felügyelet nélkül is működnek, és teljes értékű katonai egységként bevethetők. Nincs olyan sem, hogy egy charr csatlakozik egy kiválasztott légióhoz — légiók és charr egy és ugyanazt jelenti.

K: A sylvarik regenerálni tudják a levetett “ruháikat”. Vajon ezt az is jelenti, hogy a végtagjaikat is regenerálni tudják? Milyen gyorsan gyógyulnak? Vannak köztük olyanok, akik az öregség jeleit mutatják?

Jeff Grubb: Azt hiszem, hogy a végtagok regenerációja lehetséges, bár a játékban nincsen csonkítás. A sylvarik az emberekhez hasonló tempóban gyógyulnak, noha ez náluk mást jelent ténylegesen (indák és kéreg növesztése hegesedés helyett). Nem ismert még, hogy mennyi ideig élnek; még egyikükön sem látszódnak az öregedés jelei, illetve egyikük sem halt meg még végelgyengülésben.

K: Melyek a fajok főbb export-import árucikkei?

Jeff Grubb: A vezető fajok mind önellátóak, bár nyilván nem mindent állítanak elő ugyanolyan színvonalon vagy változatossággal. A nornok prémeket hoznak le a Shiverpeaksből. A charrok a mechanikus szerkezetekben járnak élen, az asurák pedig a mágikus eszközök mesterei. A sylvarik elmélyülten kertészkednek, vagyis növényi eredetű holmikat, kivonatokat exportálnak. Az embereknek van a legjobban szervezett mezőgazdasága, és ami még fontosabb, az ő birtokukban van az a felhalmozott és rendszerezett történelmi tudás, ami a többi fajnál hiányzik. Lion’ Arch, ahol a fajok találkoznak, leginkább a régmúlt romjai közötti guberálásról és kincsvadászatról ismert.

K: Hol található az Arch Exchange, és mennyire kiterjedt a működésük? Mennyi közük van a Xunlaihoz, és milyen szerepük van a tyriai gazdaságban? Ők afféle “Tyriai Tőzsde” lennének?

Jeff Grubb: Amikor Cantha elzárkózott a világ elől, egyesek kívül ragadtak. Ezek között akadtak Xunlai ügynökök is [ők működtették a "ládát" a GW1-ben - E.], mint például Hao Luen, aki, építve a meglevő infrastruktúrára és a mágikus képességekre, létrehozta az Arch Exchange-et Lion’s Archban. Nem kötődnek egyik fajhoz sem, és idővel tisztességes közvetítőnek bizonyultak a fajok közötti csereügyletekben, valamint ők finanszírozták azt a kalózkompániát, akik visszahódították Lion’s Archot az élőholtaktól. Kicsi, de igen jövedelmező vállalkozás az övék, minden jelentős településen megtalálhatók a képviselőik. Elsősorban családi vállalkozás, a jelenlegi vezetőt szintén Hao Luennek hívják, és az alapító egyenesági leszármazottja.

K: Mikor jelentek meg a puskák és a pisztolyok Tyriában? Az emberek mikor kezdték el ezeket gyártani? Mennyire számítanak hétköznapinak az egyes fajon átlagos tagjainál?

Jeff Grubb: A feketepor, avagy másik nevén törpepor [dwarfpowder], már akkor is létezett, amikor még az emberek uralták a világot (vagyis az eredeti Guild Wars idején), és használták nagy ostromfegyverekben is, mint például a canthai ostromteknősök háti lövegeiben.  Nem tisztázott, hogy a törpék fedezték fel először, vagy a canthaiak, vagy mindketten egymástól függetlenül. Az évszázadok folyamán minden nagyobb és kisebb faj körében elterjedtek a tűzfegyverek, de csak az öt vezető faj készít puskákat és pisztolyokat számottevő mennyiségben. A charrok a sablon alapján történő tömeggyártásban járnak az élen, míg az emberek az egyedi kivitelű, kézműves darabokat kedvelik. Mindkettőnél láthatsz puskákat és pisztolyokat, de nyilván gyakoribbak a Black Citadelben, mint Divinity’s Reachben. A nornoknak sincsen kifogása a feketeport használó fegyverek ellen, és a sylvarik is növesztgetik a saját fegyverkészleteiket [Ezt nem bírom megállni: - Nézd, megérett az ismétlőpisztolyom! Nahát, a te puskád még eléggé zöld... - loller ez a sylvari gazdaság -E.]. Az asurák is használják ezeket, de csakis valamilyen saját gyártmányú mágikus célzó- vagy újratöltő rendszerrel kiegészítve.

K: Mennyi az összlélekszáma a jelenkori Tyria vezető fajainak, és hogyan tudnak fennmaradni ezekben a háborús időkben?

Jeff Grubb: Nincsenek népszámlási adataink, de a főbb városok lélekszáma nagy populációkra enged következtetni. Az emberek évszázadok óta visszaszorulóban vannak, Ascalon és Orr bukása ide vezetett, de az általuk birtokolt területeken elég sűrűn élnek. Az asurák és a nornok gyarapodtak a legutolsó költözésük óta, a charrok pedig ugyan nagyon szaporák a légiók felszabadulása óta, de a fenyegetések is megszaporodtak körülöttük,  és így az ő lélekszámuk is stabilnak mondható. A sylvarik egyre gyakrabban és gyakrabban ébrednek fel a tizenkét Elsőszülött megjelenése óta, és mivel úgy tűnik, hogy nem öregszenek, akár az is lehet, hogy idővel “túlszaporodják” a többi fajt. Egyelőre azonban le vannak maradva mögöttük, mint a legfiatalabbak az öt vezető faj közül.

K: A mágikus képességek vajon örököltek vagy tanultak? Ha utóbbi, akkor mi szükséges az elsajátításukhoz, milyen szintre lehet eljutni önképzéssel, vagy a bármiféle tanulás nélküli “nyers” mágiahasználattal?

Jeff Grubb: Ez személyes vélemény ugyan, de én úgy gondolom, hogy a mágia az örökletes tehetséget jelent, és mint minden tehetség, egyénileg változó, noha képzéssel sokat lehet fejleszteni rajta. A játékot már úgy kezded, hogy “elementalista” vagy “nekromanta” vagy, ami már feltételez valami tudást, tapasztalatot, mint ahogy egy harcos vagy tolvaj is elsajátított már néhány alapvető harci technikát. A képzés lehetséges, de ugyanúgy, mint a nyelvtanulás vagy a hangszertanulás, ez is gyerekkorban hatékony igazán. Játékbeli kifejezésekre lefordítva ez azt jelenti, hogy nem dönthetsz úgy menet közben, hogy “jó, akkor most megtanulok varázsolni”.

K: A guild rendszer megengedi a többfelé kötődést. Létrehozhatunk majd saját chat csatornákat, hogy kényelmesen szervezkedhessünk a különféle ismerősökkel?

Eric Flannum: Guild Wars 2-ben nem lehet saját chat csatornákat létrehozni. Persze, értjük mi, hogy van igény nagyobb társaságok összeszervezésére (különösen WvW-ben meg a nagyobb méretű dinamikus eseményekhez). Lesznek eszközök, amelyek ezt lehetővé teszik, de még nem tartunk ott ezek fejlesztésében, hogy érdemes legyen beszélni róluk.

K: Mennyire kiterjedt az emote rendszer? Lesz mód a /me parancs segítségével saját emote-okat írni? [Ez a parancs a szöveges MMO-elődökben, MUD/MUSH-okban létezik, illetve a korai MMO-kban volt benne, Everquest és társai. Például valaki beírja, hogy "/me a szemöldökét ráncolja, miközben sétál az úton.", akkor az jelenik meg mindenkinél, hogy "<karakterem neve> a szemöldökét ráncolja, miközben sétál az úton."] 

Eric Flannum: A Guild Wars 2 jelenlegi emote rendszere nagyon hasonlít arra, ami a GW1-ből ismerős.  A fő különbség az, hogy ezek többségéhez tartozik hang is! Az egyedi emote-ok nagyon szórakoztatóak tudnak lenni, de még nem hoztunk végleges döntést arról, hogy megjelenéskor benne lesznek-e a játékban.

K: A különböző játékbeli szervezetek egyedi páncéljai — mint például a Grove Wardens, Seraph, vagy a Ministry Guards — játékosok számára is megszerezhetők lesznek?

Eric Flannum: Az NPC-ken látható páncélok többsége játékosoknak is elérhető lesz. Az említett háromból kettő, a Seraph és a Warden páncél megszerezhető, a harmadik csak a Ministry Guardnak van.

Eredeti cikk: Ashenfold Cartel Interview with Jeff Grubb and Eric Flannum!